» Meghatározás
» Tárgyalás
» Esettanulmány
» Lásd még
Meghatározás. Emberiség ellenes bűncselekmény lehet, a meghatározás szerint, bármely olyan cselekmény, melyet egyéni vagy tömeges, módszeres vagy önkéntes támadás formájában hajtottak végre, nevezetesen: gyilkosság, népirtás, rabszolgasorba vetés, deportálás, őrizetbe vétel, kínzás, nemi erőszak elkövetése, valamint politikai, faji, etnikai és vallási alapon történő üldözés.
Az emberiség elleni bűnöknek a büntetőjog kategóriájaként történő meghatározása már önmagában elősegítette a jogtudomány egy új ágának - a nemzetközi humanitárius jog - kialakulását, amely magában foglalja a legfontosabb emberi jogoknak mind békében, mind háborúban vagy a háborúhoz hasonló fegyveres konfliktusokban elkövetett, súlyos megsértésének valamennyi formáját. Ez a fejlemény hozzájárult az alapvető emberi jogok számottevően hatékonyabb oltalmához. Tárgyalás. A háborús bűnöket elkövetők pereinek lefolytatásáról rendelkező Nemzetközi Katonai Törvényszék alapszabálya, amely az 1945-ös londoni egyezmény része volt, az első olyan nemzetközi dokumentum, amelyben az emberiség elleni bűncselekményeket a háborús bűnöktől és a béke elleni bűncselekményektől elkülönítve szabályozták. Ilyenformán a fent említett alapszabály büntetőjogi keretet nyújtott a bűncselekmények számos kategóriája számára, melyek a nemzetközi jog oltalma alatt büntetés tárgyát képezik. A rendeletben szabályozott bűncselekmények közül később számosat a nemzeti és nemzetközi jogi dokumentumokban részletesen szabályoztak.
Az emberiség ellen elkövetett bűnök egyetemes bűncselekmények, mivel akár háborúban, akár békében történő elkövetésük büntethető. A háborús bűnökhöz hasonlóan, az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekre sem a bűnvádi eljárás, sem a büntethetőség tekintetében nem vonatkozik az elévülés. Az emberiség elleni bűnök elkövetői nem folyamodhattak menedékjogért, és az emberiség elleni bűnökről szóló jogi dokumentumok aláírói nem utasíthatták vissza az ilyen bűncselekményekkel vádolt személyek kiadatását.
Ezen bűncselekmények fogalmát és szabályozását a háborús bűncselekményektől elkülönítetten dolgozták ki és mélyítették el, különösen a nürnbergi perek és azon 12 per lefolytatása után, amelyeket az emberiség elleni bűnök elkövetői ügyében tartottak, közöttük azzal a jól ismert "orvosperrel", amelynek során a bíróság a koncentrációs táborban fogva tartott embereken kísérletező orvosok ellen folytatott eljárást. Esettanulmány. Emberiség elleni bűnöket a 20. század második felében különösen a jugoszláv tragédiával összefüggésben követtek el. Valamennyi háborút viselő fél elkövette az emberi erőforrások tömeges és módszeres pusztítását, beleértve a gyilkosságot, a népirtást, a rabszolgaságba vetést, a kínzást, nemi erőszakot stb. Ezeket a cselekményeket etnikai és vallási alapon, önkéntesen hajtották végre. Számos koncentrációs tábort (Krajinában, Bratunac-ban, Srebrenicában, a Lasve-völgyben) valamely etnikai közösség rabszolgasorba vetésének és kiirtásának szándékával szerveztek meg. A volt Jugoszlávia számára létrehozott Nemzetközi Bűnügyi Bíróság (ICTY) vádat emelt a bűncselekmények elkövetői ellen, tartozzanak bármely hadviselő félhez.
N. S., J. G., A. K. Lásd még: etnocídium, genocídium, etnikai tisztogatás, háborús bűncselekmények |
