g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Etnikai csoport
» Meghatározás
» Etimológia
» Tárgyalás
» Esettanulmány
» Lásd még

Meghatározás. Az egyik legelterjedtebb meghatározás Max Webertől származik: "Etnikai csoportnak nevezzük az emberek olyan csoportjait, amelyek fenntartják a közös származásba vetett meggyőződésüket azért, mert hasonlóak a fizikai jegyeik vagy a szokásaik, esetleg mindkettő, illetve a kivándorlás és betelepülés emlékeit ápolják." Továbbra is Weber szerint az etnikai csoporthoz tartozás tudata elősegíti a csoport kialakulását, de önmagában még nem képez csoportot, mivel az etnicitás közösségét a politikai közösségek hozzák létre.

Etimológia: Ld. Etnicitás.

Tárgyalás. Az etnikai csoport Weber szerint a közös eredetre és hagyományokra vonatkozó, közösségileg táplált meggyőződés révén azonosítható. Anthony Smith meghatározása: egy társadalmi csoport, melynek tagjai a közös eredet érzését osztják, közös és megkülönböztetett történelmet és sorsot tudnak maguknak, egy vagy több sajátos karakterisztikummal bírnak, közös továbbá a kollektív egyediség és a szolidaritást érzete. Más szociológusok az etnikai csoportot kulturálisan meghatározott közösségi csoportként határozzák meg. Ismét más meghatározás szerint egy olyan társadalmi csoport, vagy népcsoport egy bizonyos társadalomban, amely a környezettől megkülönbözteti magát, ugyanakkor a faj, a nyelv, a nemzetiség vagy a kultúra összeköti a csoport tagjait. E nézet szerint az etnikai csoport egy sajátos, a szolidaritás által meghatározott csoport, amelybe annak tagjai beleszületnek, s ez kulturális és biológiai kötöttséget jelent.
Mindezen meghatározások általában arra utalnak, hogy az etnikai csoport emberek egy bizonyos csoportja, amelyre sajátos megkülönböztető jegyek, mint például a vallás, a nyelv, ősiség, kultúra, nemzeti eredet jellemzőek. Összegzésként tehát az alábbi ismérveket általánosíthatjuk: az etnikai csoport
rendszerint nem egy nagy csoport;
1. szubjektív tényezők által határozza meg magát, amelyek a történelmi múltra és a jelenre vonatkoznak, ugyanakkor fontossággal bírnak a csoport tagjai számára;
2. lehet egy érdekcsoport is, amely a források elérhetőségéért verseng (ld. Glazer-Moynihan).
Két különböző elem tűnik fel ezekben a meghatározásokban: a kulturális vonatkozás (az olyan kulturális jegyek, mint a nyelv, vallás, szokások, viselkedés stb.) és az etnikai identitás. Lényegesnek mutatkozik, hogy az identitás mint megkülönböztető kategorizálási folyamat jelenjen meg. Henri Tajfel és Leon Festinger empirikus kutatásai a szociális identitást a következőképpen rögzítették: "Egy csoporthoz való tartozás tudata, illetve a csoporthoz tartozás értéke, legyen az akár pozitív, akár negatív, képezik az egyén társadalmi identitását. A társadalmi identitás az önazonosságról alkotott fogalom fontos része." Az etnikai csoporthoz való tartozás igényében nem játszik fontos szerepet az, hogy az ennek alapjául szolgáló tényező, mint a szolidaritás, nyelv, vallás, haza, ősiség stb. - egyedi sajátosságát tekintve - 'tiszta' objektivitásra visszavezethető tényszerű megállapításon nyugszik-e. Elegendő, ha a csoport tagjai mindezeket igaznak, valósnak fogadják el. Ez már az etnicitás fogalmára utal, amelyet kollektív csoport-tudatként lehet felfogni: ezt egy közösséghez való tartozásból lehet levezetni, amelynek alapja az állítólagos közös eredet és kultúra. Jelen korszakban az etnicitás nagyobb jelentőséggel bír mint valaha a szabadság, az önrendelkezés és a demokrácia eszméinek térhódítása eredményeként.

Esettanulmány. Szerbia térképének multietnikus struktúrája. Szerbia lakossága megközelítőleg 10 millió, amelynek 66%-a a szerb etnikumhoz tartozik. Számos nemzetiségi és etnikai kisebbség él az országban, amelyek közül a legnagyobb az albán népcsoport, ezt követi a magyar, majd a muzulmán etnikai csoport, majd azok, akik jugoszlávnak vallják magukat.
A leginkább multietnikus régió a Vajdaság, az 1991-es népszámlálás a következő adatokat közli (százalékos adatok):
szerb: - 57,25
magyar: - 16,94
horvát: - 4,85
szlovák: - 3,17
montenegrói: - 2,22
román: - 1,92
rutén: - 0,88
macedón: - 0,82
jugoszláv: - 8,39
egyéb: - 3,56

Noha az adatok a magyar etnikumot jelölik meg a legnépesebbnek a Vajdaságban és második legnagyobbnak Jugoszláviában (az albánok után), a statisztikák csökkenő trendet mutatnak. Az 1961 és 1991 között eltelt időszakot tekintve a magyar etnikum 23,29%-os fogyást mutat, és hasonló fogyatkozást tapasztalunk a többi vajdasági etnikai csoport esetében is.
N. S., J. G., A. K.

Lásd még: asszimiláció, szegregáció, etnicitás

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék