g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Holokauszt
» Meghatározás
» Etimológia
» Tárgyalás
» Lásd még

Meghatározás. A holokauszt kifejezés az 1933-1945 közötti időszakra utal, melyet a náci rezsimek és szövetségeseik által kezdeményezett antiszemita intézkedések jellemeznek. Ne feledjük, hogy ezek az intézkedések szisztematikusak, szervezettek és tömegesek voltak.

Etimológia. Héber, sho'ah. Az 1 Sámuel 7:9 görög fordításában szerepel a holokauston, Károli fordításában égőáldozat. A héber sho'ah az európai zsidóság megsemmisítésének vonatkozásában először az 1940-ben, Jeruzsálemben kiadott Sho'at Yehudei Polin (The Holocaust of the Jews in Poland) könyvecskében fordul elő (Encyclopedia of the Holocaust).

Tárgyalás. Miután 1933-ban Hitlert kinevezték Németország kancellárjává, és a nácik átvették a hatalmat, az úgynevezett "zsidó kérdés" és az antiszemitizmus a német társadalom alapvető szervező elvévé vált. Abban az időben "minden német állampolgárnak bizonyítania kellet, hogy nem zsidó" (H. Arendt).
Az 1933-től 1941-ig tartó első fázisban erőszakosan léptek fel a zsidók ellen, elsősorban Németországban és Ausztriában, kisebb mértékben Romániában és Magyarországon. 1933-ban a nácik megnyitották a dachaui "koncentrációs tábort", melyet a buchenwaldi és a sachsenhauseni követett. 1933 júliusában a nácik olyan törvényt fogadtak el, mely megfosztotta német állampolgárságuktól a lengyelországi zsidó bevándorlókat; 1933 szeptemberétől a zsidók tulajdonában nem lehetett föld, és 1933 októberében megtiltották, hogy zsidó származású ember lapszerkesztő lehessen. Az elkövetkező néhány hónapban a nácik úgy döntöttek, hogy a zsidók nem kapnak egészségügyi ellátást és eltiltották őket a jogi végzettség megszerzésétől, valamint a katonai szolgálattól. Az 1935-ös nürnbergi törvények (zsidóellenes Birodalmi állampolgári törvény) elfogadása után a zsidók elveszítették állampolgári jogaikat és a közhivatalok betöltéséhez való jogot, eltiltották őket a kereskedéstől és bizonyos kereskedelmi szolgáltatásoktól, valamint a németekkel történő "vegyes házasságtól". Emellett a nácik különféle technikákkal jelölték meg és különítették el a zsidókat; sárga csillag viselésére kényszerítették őket, és "J" betűt nyomtattak az útlevelükre.
Időközben az intenzív propaganda elérte, hogy kialakuljon egy különleges, gyűlölettel teli atmoszféra és a zsidóktól való félelem. A zsidókat "objektív ellenségnek" nevezték ki, ami azt jelentette, hogy nem csak ideológiai ellenfélnek, hanem biológiailag is veszélyesnek tekintették őket.
A második fázis 1941-45-ig tartott. Ez az időszak a kényszermunka, a tömeges kivégzések és a tömeges megsemmisítés ideje, Adolf Hitler célja a zsidóság teljes megsemmisítése. 1942 márciusában a nácik megszervezték a szlovákiai és franciaországi zsidók Auschwitzba való deportálását, és 1942 júniusában megkezdődött a holland zsidók deportálása is Auschwitzba, amely a legnagyobb táborrá vált. Több tíz koncentrációs és haláltábor épült Európa-szerte, így a kelet-európai országokban is: Lengyelországban (Chelmo, Gross-Rosen, Treblinka, Sobibor, Majdanek), Szlovákiában (Szered), Ukrajnában (Janowska), Fehéroroszországban (Koldicsevo). A mauthausen-guseni koncentrációs tábor volt közöttük az egyik legborzasztóbb. Ide főként Lengyelországból, Csehországból, Jugoszláviából, Magyarországból, Franciaországból, Belgiumból, Luxemburgból, Görögországból és a Szovjetunióból deportálták a lakosságot. A teljes körű diktatúrának ezt az utolsó fázisát, különösen a náci uralom utolsó éveit, a világuralomra törekvő, különösen veszélyes tervek jellemzik. Ez a folyamat magába foglalta volna a lengyel és ukrán lakosság, valamint mind a 170 millió orosz kiűzésén kívül a nyugat-európai értelmiség és minden olyan német megsemmisítését, akik nem feleltek meg a "Közösséghez nem tartozókról" szóló törvénynek.
Noha a pontos számadatok sohasem fognak rendelkezésünkre állni, egyes becslések szerint több mintegy 6 millió zsidó halt meg Európa-szerte koncentrációs táborokban, a táborok gázkamráiban vagy krematóriumaiban, kivégzések és megsemmisítés során Kelet- és Délkelet-Európában, vagy azáltal, hogy halálra dolgoztatták és éheztették őket.
D. P.

Lásd még: antiszemitizmus, diszkrimináció, emberiség ellenes bűncselekmények, etnocídium, genocídium

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék