g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Multikulturalitás
» Meghatározás
» Tárgyalás
» Lásd még

Meghatározás. Viszonylag új kifejezés a politikaelméletben, mely a kulturális sokszínűség egy adott állapotára utal. Will Kymlicka definíciója szerint a multikulturalitás számára az jelenti az igazi kihívást, hogy a modern társadalmak egyre többször találják szembe magukat az identitásuk elismerését és különbségeik elfogadását követelő kisebbségi csoportokkal. Mindazonáltal a "multikulturális" a kulturális pluralizmus sokféle formáját fedi, ezek mind másfajta kihívást jelentenek, és sokféle módja van a kisebbségeknek a politikai közösségbe való beépítésének.
A korábban önrendelkezéssel bíró, területileg koncentrált, illetve az önkéntesen bevándorolt egyénekből és családokból álló társadalmak meghódításának és gyarmatosításának két alapvető formáját határozzák meg. Az első esetben a csoportok jellemzően a többségi kultúra mellett létező különálló társadalmakként szeretnének megmaradni, és az autonómia vagy önrendelkezés különféle formáit követelik, hogy biztosíthassák a különálló társadalomként való fennmaradást. A másik esetben a kulturális különbségeket az egyének és családok bevándorlása okozza. Az efféle bevándorló csoportok gyakran laza szervezetbe tömörülnek, melyeket Kymlicka "etnikai csoportoknak" hív. Az identitásuk általános elismerését kérik, és nem a domináns társadalom mellett élő, különálló és önrendelkezéssel bíró nemzetté szeretnének válni, hanem az adott politikai közösség intézményeit és jogrendszerét szeretnék úgy megváltoztatni, hogy azok jobban illeszkedjenek a kulturális különbségekhez (Kymlicka, 1995).

Tárgyalás. A kulturális sokszínűség mint a pluralizmus egy formája sok tekintetben követi a klasszikus liberalizmust. A modern liberálisok magasztalják a kultúrában jelen lévő többféle életstílus erényét, mégis felmerülhet a kérdés, hogy vajon az egy politikai közösségen belüli kulturális sokféleség elfogadható-e. Pozitív értelemben az interkulturális sokszínűség gazdagítja úgy az emberek életét, mint az infrastrukturális sokszínűséget (Schwartz, 1986).
Miért érték a kulturális sokszínűség? Kymlicka úgy érvel, hogy a kulturális sokszínűség értékes mind abban a kvázi-esztétikai értelemben, hogy izgalmasabb világot alakít ki, mind pedig azért, mert a különféle kultúrák a társadalmi szerveződés különböző modelljeit kínálják, melyeket hasznos lehet az új körülményekhez hozzáigazítani. Ezt a nézetet főként az őslakos népekkel kapcsolatban hangsúlyozzák, akiknek hagyományos életmódja a környezettel való kapcsolat fenntarthatóbb modelljét kínálja a nyugati önpusztító hozzáállásnál (Kymlicka, 1995, Falk 1988, O'Brien, 1987).
Az is vitatott, hogy vajon a kultúra lehet-e a kisebbségi jogok követelésének alapja. Mivel Kymlicka általában azonosítja a kultúrát a nemzetiséggel, a két fogalom közötti egyes különbségek elhalványulhattak. Még egy nemzeti csoporton belül is, függetlenül attól, hogy kisebbségi vagy többségi csoportról van-e szó, jelen lehetnek
B. Á., H. J.

Lásd még: multikulturalizmus, multikulturális állampolgárság, plurális társadalom

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék