g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Demokratikus átmenet
» Meghatározás
» Etimológia
» Tárgyalás
» Lásd még

Meghatározás. Az átmenet vagy tranzíció egy politikai rendszer intézményeit, szerkezetét és funkcióit érintő mély társadalmi és gazdasági változásokat jelenti. Hasonló folyamatok gyakran előfordulnak a történelemben, a társadalom fejlődésével összefüggésben.
A demokratikus átmenet Stepan és Linz (1996) javaslata szerint akkor teljes:
- ha a kormány megválasztásához szükséges politikai eljárásokhoz megfelelő megegyezést sikerül elérni;
- ha a kormány szabad és általános választások révén kerül hatalomra;
- ha a megválasztott kormánynak de facto hatásköre van egy új politika bevezetéséhez;
- ha az új demokrácia által kialakított törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomnak de iure nem kell más testületekkel hatásköröket megosztania.

Etimológia. Ld. Demokrácia.

Tárgyalás. A demokratikus átmenet tárgyalásának három nagy irányzatát különböztethetjük meg. Az első irányzat a tranzíció elméleteire utal, a társadalmi változások céljaira, eredményeire, kiteljesülésére figyel. A második irányzat a transzformáció elméleteit foglalja magában, amely a nagyobb léptékű változásokat előidéző eredeti helyzetből indul ki. A harmadik irányzatot a reformok elméletei képezik, amelyek a változások tartalmát és formáját elemzik.
A tranzíció elméleteinek jó példája Dahl (1996) poliarchia fogalma.
Azt mondhatjuk, hogy a totalitárius rezsimről a demokratikusra való átmenet csak bizonyos feltételek mellett mondható teljesnek. A politikai átmenet eredménye a poliarchia állapota, amelynek hét ismertetőjegye van: választott képviselők; szabad és korrekt választások; általános választójog; választhatóság a közhatalom funkcióira; szabad véleménynyilvánítás; alternatív információszolgáltatás; gyülekezési és szerveződési szabadság.
O'Donell további három kritériummal egészíti ki a sort:
1. a választott tisztségviselőket nem lehet önkényesen eltávolítani mandátumuk lejárta előtt (alkotmányos biztosíték);
2. a választott hivatalnokok nem lehetnek túl szigorú megkötéseknek alávetve, mint amilyen a vétó, illetve nem lehet kizárni őket a nem-választott politikai szférákból;
3. felülbírálhatatlan nemzeti testület, amelyik dönt az elektori közösségről (választók).

Az egymással összefüggő választások és jogok bármely poliarchiában intézményesítettek. A konszolidálás első lépése éppen ez az intézményesítés. Ugyanakkor egy valóban konszolidált demokrácia számos más mozzanatot is feltételez, amelyeket az alábbiakban tárgyalunk. A demokratikus konszolidálás érvényesíti a kvantitatív demokrácia szempontját. Egy másik fontos szempont a demokrácia minősége, legyen az akár "az informális intézményesülés" (O'Donnell, 1996), akár "az egyetlen játék a várban" (Stepan & Linz, 1996).
A demokrácia "az egyetlen játék a várban" a magatartás, az alkotmány, az attitűd szempontjából, ám ami a szükséges civil / állampolgári részvételt illeti, a kognitív-információs aspektusnak szintén jelen kell lennie.
A legnagyobb probléma az, hogyan lehet egy tartós poliarchiát intézményesíteni egy autoritárius vagy totalitárius rezsim helyében, amely aligha jellemezhető a demokrácia jegyeivel. A posztkommunista átmenet kihívására adott válasz a gazdaság és a politika függvénye. Valamennyi átmeneti folyamat kulcskérdése a gazdasági reformok hatékonysága. A reformok bevezetésének módja és mechanizmusa lényegileg megszabja az átmenet tartalmát és formáját. A reformokat az elitek kezdeményezik és a tömegek élik meg, az elitek és a tömegek viszonya a folyamat során a befolyásolás vagy a kényszerítés formáját öltheti. A reform főbb elemei: a változások eredeti terve, az intézményes háttér és a változások végrehajtása. A változások eredeti tervéről az elitek megegyeznek, hogy meglegyen a minimális konszenzus az intézményi, strukturális és funkcionális változásokat illetően. Az intézményi háttér mintegy átviszi a vitát a strukturális és funkcionális eszközökre, hogy a változások kitűzött célját el lehessen érni. A változások végrehajtása sokkal konkrétabb szintre tereli a folyamatot, amelynek során a sajátos politikák kivitelezése és ellenőrzése történik meg.
P. V.

Lásd még: demokrácia, politikai párt, választások

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék