» Meghatározás
» Etimológia
» Tárgyalás
» Lásd még
Meghatározás. A társadalmi reprezentáció olyan tartalmak kifejezése és megnevezése, melyek révén az egyéni tudat a rajta túlterjedő, társadalom és intézmények által megjelenített valósághoz viszonyul. E folyamat során az egyén megteremti társadalmi kapcsolatait a társadalom egészével. A folyamat fordított irányban is végbemegy, hiszen a társadalom kinyilvánítja azokat a viselkedési mintákat, kommunikációs formákat, amelyek a társadalmi reprezentáció révén kifejezésre jutnak. A fogalmat ("représentation collective") Émile Durkheim alkotta meg. Etimológia. A reprezentació szó a latin praesens tőre visszavezethető representô igéből származik, melynek jelentése 'bemutat', 'megmutat', 'megtestesít', 'feltár', 'kimutat', 'kifejez'. Tárgyalás. Moscovici tovább finomította a társadalmi reprezentáció elméletét, azáltal, hogy különbséget tett hagyományos és modern társadalmak között. Az ókori társadalmakban az emberek képek, képzetek (image) segítségével alkották meg identitásukat és valamely csoport tagja a társadalom közösen birtokolt mítoszai és hiedelmei közvetítésével viszonyult a társadalomhoz. A modern ember számára a közvélemény, társadalmi értékek, beállítódások, érzések töltik be ezt a szerepet. Ezek szintén segítségünkre vannak abban, hogy megmagyarázzuk, megértsük környezetünket az ítéletalkotásban és a szabályozásban - általában a legitimációs funkciók gyakorlásában. A reprezentáció elsajátítása és rendes működése elválaszthatatlanul hozzátartozik a társadalmi kapcsolatokhoz, és ezek jellege folyamatosan változik (ellentétben a hagyományos társadalmakkal), így kettős szerepet töltve be, mégpedig stabilizáló szerepet, valamint azzal az illúzióval szolgálnak, hogy a cselekvők képesek lépést tartani a változásokkal. Az így felfogott szociális reprezentációnak a tartalmát olyan elméletek és ideológiák képezik, amelyek a társadalmi kommunikáció tárgyaiként jelennek meg vagy a tömegkommunikáció révén terjednek. A magatartásminták, kommunikációs formák, információk, képek és szimbólumok mind jellemzik és befolyásolják a társadalmi reprezentációt. Ezek egy adott közösség közkincsét alkotják, ilyenformán kollektív identitása részét képezik és megőrződnek a kollektív emlékezetben. A korai gyermekkor tapasztalatai az ifjúkorban is relevánsak mint identitásalkotó tényezők. Általában az identitás jellemzőit a szocializáció útján tanuljuk, vagyis a szocializáció alapvető a szociális reprezentáció normáinak közvetítése szempontjából.
B. Á. Lásd még: társadalmi képzetek, legitimáció |
