g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





     
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
   

Gabriela Colţescu (szakmai vezető): Szótár plurális társadalmaknak. Vocabular pentru societăţi plurale. Kétnyelvű kiadás. A bevezetőt írta Gabriela Colţescu. Iaşi: Polirom Kiadó, 2005. ISBN: 973-681-644-3

Szerkesztőbizottság:

Gabriela Colţescu
Pató Attila
Adrian Atanasescu
Lucian Vesalon

Digitalizált szótárunk a kötet magyar nyelvű változata alapján készült.

Argumentum

Az elmúlt évszázad '70-es éveiben széleskörű vita bontakozott ki a társadalomtudományok keretében kidolgozott fogalomapparátus heurisztikus, az igazság meglelését garantálni képes mivoltáról, és általában, a politika-oktatásra, a politikai tevékenységre gyakorolt hatásáról. A diagnózis lesújtó volt. Giovanni Sartori, egy épp oly szilárd alapra helyezett, mint amilyen ragyogó formában felállított diagnózisban a helyzetet így jellemezte: Bábel tornya. Idővel a kór krónikussá vált. Három évtizeddel a diagnózis felállítása után a bizonytalanság és az egyértelműség hiánya meghatározó jegyévé lett a társadalomtudományok legfőbb igazságkutató eszközének: a fogalomkészletnek.

A 'Bábel tornya' kóroktan sok összetevőből áll, míg a fő okok fölötti konszenzus továbbra is várat magára. Az okok egyik vagy másik sorának opciója azon elméleti iskolák kutatási perspektívájának, ideológiai elvárásainak, vagy akár partizánvállalkozásainak függvénye, amely iskolákhoz az adott kutatók tartoznak. A 'kór' kulturális jellemzése maga is megosztja az akadémiai közösséget. Egy részük ebben a jelenségben a társadalomtudományok rendkívüli pezsgését és forrongását látja, amely a társadalomtudományok újjászületését készíti elő, tehát számukra a 'kór' az egészség jele; míg a másik végen sorakoznak azok, akik úgy vélik, hogy a "nyelvek keveredése" a katasztrófa legbiztosabb jele.

Ha a vita résztvevői megegyeznek valamiben, akkor ez a társadalomtudományok fogalomkészletének jelentős szerepére utal, amelyet bármely kognitív folyamat orientálódásában és érvényesítésében betölt. A szakterület legkiválóbb kutatóinak rendszerező munkája nyomán a fogalmak funkcióit az alábbiak szerint lehet rangsorba állítani: adatok (információk) tárolása és rendszerezése, így azok olyan keretet nyújtanak, amelyek segítenek az információkat egymással, illetve más fogalmakkal összefüggésbe helyezni; olyan mértékben, ahogyan a fogalmak tárolják és rendszerezik az adatokat, egyfajta sajátos "észlelési lencséket" alkotnak, amelyek révén a kijelölt valóságot 'olvassuk', és kutatási, tanulmányozási tárggyá szervezzük. Végül, a fogalmak egy tudományág elméleteinek korpuszát alkotják: az elméletek, hipotézisek, axiómák úgy is meghatározhatók, mint az egymást kölcsönösen feltételező és értelmező fogalmak egymáshoz rendelt sorozata.

A fogalmak nem puszta szavak. A fogalmak jótállnak a jelentésért és a hivatkozott tárgyért. Éppen a jelentés és a referens teszik hasznossá a fogalmakat a jelenségek leírása, magyarázata és megértése számára.

A nagyléptékű politikai, gazdasági és kulturális átalakulás folyamatában lévő, egymás mellett élő társadalmak szókészletének kutatómunkáját a Soros Alapítvány Treia Europa  (Harmadik Európa) programjának keretében egy szociológiai és politikatudományi szakcsoport kezdte el 1997-ben. A program egésze akkor Bánát régiót tette tanulmány tárgyává, mint a plurális társadalom közép-európai variánsát, illetve mint a sajátos civil magatartás környezetének terét, melynek szomszédságában a sok tekintetben kulturális hasonlóságokat mutató jugoszláviai és magyarországi határvidékek régiói találhatóak. A Treia Europa programban a politikai-szociológiai csoport tevékenysége eredendően empirikus kutatásokra irányult. De, ahogyan már oly sokszor kiemelték, "minden megalapozott empirikus kutatásban a vizsgálat struktúrájának lényegi eleme a fogalom. A fogalom szolgáltatja az emberi észleletek elrendezésének modelljét, azonosítja a megfigyelés és a gondolkodás tárgyait, osztályozza őket a tulajdonságaik és sajátosságaik, a hasonlóságok vagy különbségek szerint, kapcsolatot teremt a tárgyak között térben és időben, a kijelentések együttesét bonyolultabb és kifinomultabb struktúrákba helyezi, illetve betölti mindazon funkciókat, amelyeket az 'emberi tapasztalat rendszerezése' von maga után" ((E. Meehan: The Foundations of Political Analysis: Empirical andNormative. Dorsey, 1971. 30. o.).

A Szótár a plurális társadalmak számára első változata (Vocabular pentru societăţi plurale), melyet a Nyílt Társadalom Alapítvány segítségével sokszorosítottak 1999-ben, voltaképpen a vizsgált régió multikulturalitásának és interkulturalitásának szentelt kutatások mintegy kísérőterméke volt: 73 fogalmat tartalmazott, amelyeket az interjúk során előforduló gyakoriság alapján választottak ki, s amelyekkel kapcsolatban maguk az interjúalanyok is pontosítást kértek.

Túlságosan is megfeledkezünk arról, hogy az utóbbi évtized politikai, gazdasági és társadalmi változásait a szókincsünk változása kísérte. Az emberek egy jóval gazdagabb, változatosabb és kifinomultabb nyelvi univerzumban élnek, és a megújuló civizmus fontos összetevőjének is tekinthetjük azt a szükségletet, hogy ezt a nyelvi univerzumot birtokunkba vegyük.

Nem csupán a kutatók fogalomhasználata - ahogyan ez a Szótár lapjait forgatva kiderül - "számára tanácsos követni a Királynő nyelvhasználatát, aki az Alice Csodaországban c. regényben azt ajánlja Alice-nak, hogy csak akkor használjon egy szót, ha valóban azt jelenti, amit ő szeretne" (M. Dogan, R. Pahre: Noile ştiinţe sociale. Interpretarea disciplinelor. Editura Alternative, 1997. 267. o.) -, hanem jóval inkább az emberek szokásos társalgása és az értelmiségiek tudós vitatkozása számára is. A Szótár első megjelenése után nyomban hozzáláttunk, hogy a Királynő mellett más tanácsosokat is keressünk.

A plurietnikus és plurikonfesszionális terekben a kulturális magatartások tanulmányozása három nagy tudományterületet érint: a szociológiát, a politológiát és a kulturális antropológiát. A kiválasztott fogalmak többsége ezeken és más, szomszédos területeken használatosak.

Jelen kötet, a Szótár a plurális társadalmak számára (Vocabular pentru societăţi plurale) egy új projekt keretében jött létre, melyben három kutatócsoport vett részt három szomszédos országból: Romániából, Jugoszláviából és Magyarországról érkeztek, és az eredeti tervben négy változat megjelentetése szerepelt: angol, magyar, román, szerb nyelvű szövegeké. A jugoszláv csoport tagjai voltak Dragoljub Popović (koordinátor), Nataůa Savić, Jelena Gazivoda és Aleksandra Klisič; a magyar csoport tagjai: Pászka Imre (koordinátor), Básti Ágnes, Himfy József és Pató Attila; a projekt kezdeményező román csoportja: Gabriela Colţescu (koordinátor), Silviu Rogobete, Lucian Vesalon és Petru Vîrgă. A csoportok tudományos minősítés tekintetében heterogén alakzattal bírtak, mint ahogy változó volt a szakmai érdeklődésük is: politológiai, szociológiai, filozófiai, jogászi, filológusi, történészi, újságírói, teológiai és antropológiai érdeklődésű tagok egyaránt szerepeltek a munkacsoportban. Idővel, ahogyan a vizsgálódás kezdett formát kapni, mások is csatlakoztak: Adrian Atanasescu, Kevin Adamson, Alin Gavreliuc, Eugen Nagy, Cătălina Ancuţa.

Jelen Szótár első változata angol nyelven készült, amely mint standard szövegtörzs szerepelt a magyar, a román és a szerb fordítás számára. Ez a magyarázata annak, hogy a felhasznált angol, francia és német nyelvű bibliográfia eredeti verziója szerepel, még ha a munkák nagyobb része megjelent magyar, román és szerb nyelvű fordításban is. Ám abban az esetben, ha a szerzők bizonyos pontokon utalást tesznek, vagy a fordítást ellenőrző kutatók kikeresték az adatokat, akkor a bibliográfia feltünteti a magyar, román és szerb kiadásokat. A standard szöveg véglegesítését K. Adamson, A. Atanasescu és L. Vesalon végezték el. A kötet végső formában 101 szócikket tartalmaz. Az eredeti változathoz képest nem puszta mennyiségi eltérések figyelhetők meg. Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy további 28 fogalom került a kötetbe. Többé vagy kevésbé, de mindegyik fogalmat újragondoltuk, átdolgoztuk és kifejtésük is új formát kapott: etimológia, meghatározás, tárgyalás. Bizonyos szócikkek egy vagy több esettanulmánnyal egészültek ki. David Robertson (Oxfordi Egyetem) értékelte a munkánkat, és vele, aki egy hasonló célközönségnek szóló politológiai szótár szerkesztője, megvitattuk a szócikkek struktúráját is. A Román Politikatudományi Társaság második éves konferenciáján (Temesvár, 2001. október) a Szótárnak szánt kerekasztal-beszélgetést szerveztek, amelyen a résztvevők új fogalmak bevezetését, illetve némely szócikk lerövidítését javasolták. Gyakran előfordul, hogy egy szócikk két vagy három csapat tagjainak munkája, ahogyan az a kísérő szignókból is kitűnik. Megítélésünk szerint ez a munkamódszer valamennyi résztvevő közös, ugyanakkor egyéni felelősségvállalásának jelzésére tett kísérlet.

Később a Centrul Euroregional pentru Democraţie (A Demokrácia Euroregionális Központja) vállalta a projekt anyagi és logisztikai támogatását. A CED két koordinátora, Ioana Copil Popovici és Eugen Nagy több mint egy éven át, 2000 és 2001 folyamán biztosították a kapcsolatot a csoportok között és a műhelymunka baráti légkörét. 

Jelen állapot szerint az eredeti projekt a román és magyar változatra korlátozódik, melynek eredménye e kétnyelvű kötet, tudomásunk szerint a maga nemében az első Romániában és Magyarországon is. A kötet előkészítése során a román változatot Lucian Vesalon és Gabriela Colţescu, míg a magyar változatot Pató Attila véglegesítette. A magyar változat elkészítését, a fordítást és szerkesztést, illetve a kötet nyomdai előkészítését az Esély a Stabilitásért Közalapítvány támogatta.

A Szótár a plurális társadalmak számára a sajátos kortárs diskurzushoz való akkomodáció munkájának eredménye, különös tekintettel a markáns kulturális pluralizmussal jellemezhető társadalmakra, amelyek a még nyugvópontra nem jutott múlt és a gondterhes jövő problematikájával szembesülnek. Egy ilyen diskurzus kanyargós ösvényein nehéz az előbbre jutás, lévén tele kockázattal. A szerzők mindezt vállalják.

Romániában és Magyarországon nem csekély számban állnak rendelkezésünkre szótárak és kézikönyvek. Ezek azonban nem fedik le e tudomány sokrétűségét és  dinamikáját, s még csak az erre irányuló igényt sem. Tudomásunk szerint viszont nincs egy olyan szótár, fogalomtár, amely a kifejezetten multikulturális és interkulturális társadalmak problematikájára irányulna. Az általunk összeállított szótár ugyanakkor nem az akadémiai közönséget célozza meg, noha megtisztelő, ha olvasóink között üdvözölhetjük őket. Elsősorban egyetemi és főiskolai hallgatóknak szól, a média szakembereinek, a politika résztvevőinek, és egyszerűen mindazoknak, akik szükségét érzik egy útikalauznak az új nyelvi univerzumban. Röviden, a magunk részéről hasznosnak tartjuk az értelmes közbeszéd kialakításához. Mint tudjuk, bármely modern társadalomban három különböző nyilvánosság jelenik meg: a tömeg nyilvánossága, mely gyengén tájékozott, és kevésbé foglalkoztatják az egyes társadalmi kérdések; a tájékozott nyilvánosság figyelemmel kíséri saját kulturális terének lényeges kérdéseit; a képzett nyilvánosság tudatos és tájékozott; ez utóbbi két típus állt érdeklődésünk homlokterében. Ők ennek a kísérletnek a "célcsoportjai". Ez volt a 101 fogalom kiválasztásának kritériuma. Éppen ez magyarázza azt is, hogy egyes szócikkek mélyebben kifejtettek, mások kevésbé. Ez a "diszkrimináció" összefügg az adott fogalomnak a fogalmak együttesében betöltött helyzetével és a neki tulajdonított fontossággal a tájékozott nyilvánosság perspektívájában.

Bizonyos fogalmak központi szerepet kapnak, amelyek körül más fogalmak egész sora gravitál, mintha valamiféle uszályt alkotnának azok nyomában. Ugyanakkor létezik a kifejezéseknek egy fontos kategóriája, amely még nem emelkedett fogalmi szintre, de meghatározza a vizsgált tárggyal összefüggő politikai magatartást. Lehetőségeink és az általunk vizsgált irodalom határain belül azokat az új paradigmák által középpontba állított fogalmakat részesítettük előnybe a bemutatás során, amelyek meghatározzák a pluralizmus és a multikulturalizmus vertikális és horizontális kibontását, mint ahogyan a politikai stratégiák által "közjavakká" tett és ez által módosult fogalmakat is. A tér és a figyelem megoszlásának egy további megfigyelhető kritériuma a lehetséges "hamis barátokhoz" kapcsolódik. Mint közismert, a társadalomtudományok szótárának számos fogalma a hétköznapi beszéd szókincséből kerül ki. Gyakran előfordul azonban, hogy ugyanazon szónak a két nyelvben különböző jelentése van, és ennek az ellenkezője is megeshet: különböző szavak szerepelnek ugyanazon jelentéssel. Némelykor az említett probléma nem egyszerűen a tudományos zsargon és a hétköznapi nyelv keresztútján bukkan fel, hanem magán a tudományos zsargonon belül, mivel a különböző szerzők, az eltérő elméleti iskolák ugyanazt a kifejezést eltérő jelentéssel ruházzák fel. Sok kifejezés és fogalom így kétértelmű és homályos. Némely esetben az érték szempontú semlegesség követelménye csupán próbakő maradt. Amennyire módunkban állt, igyekeztünk lojális partnerei lenni mindazoknak, akik elfogadják meghívásunkat egy kirándulásra a plurális társadalmak gondolatban és beszédben létező világába.

 

Gabriela Colţescu

   
       

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék