g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Joguralom (Jogállam)
» Meghatározás
» Etimológia
» Tárgyalás
» Lásd még

Meghatározás. A jog uralma a szabályozott hatalom szupremáciáját és az önkényes hatalom kizárását valósítja meg. Azt jelenti, hogy valamennyi állampolgár, valamint azok, akik a törvényes hatalom gyakorlásában vesznek részt egy társadalomban, a törvények hatálya alatt állnak, amelyeket a bíróságok alkalmaznak, és amelyeket az emberi jogokból származtatnak.

A fogalom eredete. A joguralom (rule of law) doktrínáját Coke és Locke fejlesztették ki és végül Dicey öntötte formába a 19. században.

Tárgyalás. A joguralom doktrínája minden bizonnyal a Common Law-nak a világ jogi közkincséhez adott legkiemelkedőbb hozzájárulását képviseli. Ugyanis a Common Law hosszan tartó evolúciója alakította ki azt az eszmét, hogy a politikai hatalom gyakorlását arra a mozgástérre kell korlátozni, amelyet a törvények határoznak meg.
Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok fejleményei a 19. század második felére a gyakorlatban is tisztázták, hogy a társadalomban működő önkényes hatalom legyűrése csak akkor valósítható meg, ha mindenki a törvénynek alávetett, ahogyan a rendes bíróságok határozzák meg azt. Mindazonáltal ezt úgy kell érteni, hogy a törvénykező bíróságok mind az Egyesült Államokban, mind pedig Nagy-Britanniában nem csupán a végrehajtó, hanem bizonyos mértékig a törvényhozó hatalom ellenőrzésére is jogosultak. Másfelől azonban Amerikában ezt az alkotmány alapján tették lehetővé, míg Nagy-Britanniában a bíróságok mindig is így jártak el, azon hagyományos attitűdnek megfelelően, amely szerint magának a törvényhozásnak is a Common Law szélesebb kontextusában kell helyet kapnia. Ezzel magyarázható, hogy a jog uralma mindig feltételezi a törvényhozás felülvizsgálatát.
A jog uralma megköveteli, hogy a törvény korlátozza a politikai hatalmat, ugyanakkor a törvénynek is rendelkeznie kell bizonyos jellegzetességekkel annak érdekében, hogy képes legyen korlátozni és ily módon egyúttal legitimálni a politikai hatalmat. E ponton világos, hogy a joguralom doktrínája igen közel áll a német hagyományban kidolgozott Rechtsstaat (jogállam) fogalmához, amennyiben utóbbit szubsztanciális jelentésében fogjuk fel. Ez tette lehetővé a két fogalom bizonyos mértékű összeolvadását.
Felmerülhet egy másik kérdés is, nevezetesen, vajon a hatalmat korlátozó törvényt csupán procedurális (eljárásjogi), vagy szubsztanciális módon is kell-e értenünk. A modern jogban mindkettő szükséges, amit azon evolúció és kibővülés is szemléltet, amelyet az USA alkotmányának 14. alkotmánymódosításában szereplő szabály idézett elő. A szabályos törvényes tárgyaláshoz való jogot eredetileg úgy fogták fel, mint procedurális értelemben vett szabályos törvényes tárgyalást, míg ma azt gondolják, hogy egy bizonyos esetre alkalmazható törvény tartalma szintén számít.
A jog fejlődésének mai állása szerint némelyek azon a véleményen vannak, hogy valójában az emberi jogok eszméje jeleníti meg a jog uralmának legmélyrehatóbb alapvetését. Ezt M. Duverger fogalmazza meg a legvilágosabban, amikor megállapítja, hogy a jogállam az emberi jogok állama ("l'Etat de droit est l'Etat des droits de l'homme", lásd: M. Miaille).
Jobbára a második világháború utánra tehető, hogy a joguralom fogalma tért hódított Délkelet-Európában. A kommunista rezsimek idején ilyesféle eszmék csupán tudósok körében voltak elterjedtek, ám meg kell említenünk a disszidens irodalmat is, valamint bizonyos disszidens mozgalmakat. A jog uralma (rule of law) fogalmának mindazonáltal sikerült felváltania a Rechtsstaat fogalmát, ami az angol nyelvismeret elterjedésének is tulajdonítható. Az új demokráciák alkotmányai szerte a régióban tartalmazzák a jog uralmának eszméjét, ám e rendelkezések önmagukban nem elegendőek a joguralom teljes rendszerének megteremtéséhez. Ahhoz, hogy teljesítsék e feladatot, a térség országainak mindenek felett független bíráskodásra van szükségük, mely képes a törvényalkotás felülvizsgálatának gyakorlására.
N. S., J. G., A. K.

Lásd még: demokrácia, parlamentarizmus

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék