g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Közösség
» Meghatározás
» Tárgyalás
» Lásd még

Meghatározás. A közösség fogalmát eredetileg a szociológia és földrajz honosította meg a tudományban, mint egy adott, aránylag jól körülhatárolható területen élő csoport társadalmi kötelékeinek egységét.

Tárgyalás. A közösség kifejezés általános értelemben is használatos, különböző konnotációival több tudomány is ismeri. Lényegében két alapjelentést lehet megkülönböztetni, az egyik a területi aspektusnak ad elsőbbséget ('valódi' közösségek), a másik a közösség tagjait összekötő ideológiára helyezi a hangsúlyt, s kisebb jelentőséget tulajdonít a területi határoknak ('absztrakt' vagy 'imaginárius' közösségek). Mindazonáltal minden közösségre jellemző a határoltság (akár valódi, akár szimbolikus értelemben), tehát, hogy inkluzív (befogadó) a tagjai szempontjából és exkluzív (kizáró) mások számára.
A közösségek formái két nagyobb tipológia szerint rendezhetők, amelyek a fogalom jelentését is meghatározzák. E. Durkheim szerint a hasonlóság elvű szolidaritás, illetve a munkamegosztáson alapuló szolidaritás szerint lehet megkülönböztetéseket tenni. Másfelől F. Tönnies a 'közösség' (Gemeinschaft) és a 'társadalom' (society) között tesz különbséget. Mindkét esetre jellemző, hogy az első közösségi forma megelőzi az utóbbit. Így a hasonlóság elvű szolidaritás egy olyan közösségre utal, amelynek tagjai a nyelv, esetleg a kor vagy hagyományok, vallás, nemiség stb. közös jegyeit viselik. A munkamegosztás "racionális szolidaritást" feltételez, az individuumoknak a feladatok végrehajtása körüli kölcsönös függőségére számít. Tönnies számára a közösségen belüli társadalmi viszonyokat a bensőségesség és a tartósság jellemzi, a területi aspektusok fontossága mellett. Ezzel szemben a társadalmi viszonyokat a személytelenség, az érdekeket megfogalmazó szerződések jellemzik. E viszonyokat akár az elidegenedéshez vezető verseny is meghatározhatja. A fennálló társadalmi csoportok igen gyakran ezeknek a társadalmi viszonyoknak a kombinációiból alakulnak ki.
L. V.

Lásd még: etnokulturális csoport, identitás, nyelvi csoport

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék