g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Prezidenciális rendszer
» Meghatározás
» Etimológia
» Tárgyalás
» Esettanulmány
» Lásd még

Meghatározás. A prezidenciális, más szóval elnöki rendszer olyan kormányzati forma, amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalom ugyanazon forrásból ered, közvetlenül a néptől, vagyis az állampolgárok szavazatából származik.

Etimológia. A kifejezés latin eredetű, az Egyesült Államok 1787-es Alkotmánya nyomán honosodott meg a modern nyelvhasználatban. A prezidenciális szó eredete a francia président, jelentése 'elnök'.

Tárgyalás. A prezidenciális rendszert mint kormányzati formát először az Amerikai Egyesült Államokban vezették be az 1787-es Alkotmánnyal, amely még ma is érvényben van.
Számos kritika érte a rendszer azon sajátosságát, hogy alig fordult elő olyan eset, amikor az elnök ellen vádemelési eljárást indítottak, ugyanakkor nincs más lehetőség az elnök felelősségének számonkérésére. Az elnöki felelősség törékeny marad, és aligha vethető össze az elnöki végrehajtó hatalom teljes jogkörével, amely messze meghaladja annak a személynek a felelősségét, aki az elnöki tisztséget betölti. Éppen ezért, ahogy bizonyos szerzők aláhúzzák, az elnök a legfőbb alkotmányos tényezőnek számít, és ennek a ténynek köszönheti elnevezését maga a kormányzati rendszer is.
Másfelől, vannak olyan szerzők, akik hajlamosak kiemelni egy másik alkotmányos tényező szerepét, mégpedig a Legfelsőbb Bíróságét, úgy vélve, hogy övé a rendszerben a túlsúly.
A Legfelsőbb Bíróság hatalmi jogosítványait nem csupán az 1787-es alkotmányban találjuk. Hatalmi jogosítványait a Common Law (szokásjog) alapján is származtatják, amely szerint a bíróságok ellenőrizhetik a törvényhozó hatalom intézkedéseit. Egy 1803-as perre visszamenő precedensben (Murbary versus Madison) a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a Törvényhozás valamely intézkedésének összhangban kell lennie az alkotmányos rendelkezésekkel, ilyenformán bevezetve az Alkotmány minden ügyére kiterjedő bírósági felülvizsgálat eszméjét. E ponton a szokásjog hagyománya arra szolgált, hogy korlátokat szabjon a törvényhozó hatalomnak, és egyes szerzők úgy érvelnek, hogy a Legfelsőbb Bíróság az uralkodó alkotmányos tényező az Egyesült Államokban. Az amerikai történelem bizonyos korszakaiban ez bizonyult a kormányzati rendszer kiemelkedő vonásának, ám egészében véve azt mondhatjuk, hogy az elnöki hatalom a döntő tényező.
A rendszert rugalmasság is jellemzi, amit a módosítási eljárás jelenít meg, amelyet számos esetben alkalmaztak és több mint húsz esetben az USA Alkotmánya módosításához vezetett, ám rugalmassága még inkább támaszkodik arra a tényre, hogy a Legfelsőbb Bíróság az Alkotmány legfőbb értelmezője. Egyesek azt mondják, hogy az USA alkotmánya nem az a puszta szöveg, amelyet több mint két évszázaddal ezelőtt elfogadtak, hanem a valódi alkotmányt a Legfelsőbb Bíróság e szöveghez adott értelmezései képezik.
Azt a rendszert, amely az USA-ban sikeresen működik, több államban átvették, különösen Latin-Amerikában, de Ázsiában és Afrikában is, sikere azonban legalábbis kétséges volt. Vannak olyan latin-amerikai államok (Mexikó, bizonyos korszakaiban Chile, Argentína), ahol egy ilyen kormányzati rendszer bevezetése sikeresnek értékelhető. Ugyanez érvényes Ázsiára, ám Afrika esetében semmi esetre sem, ahol bizonyos esetekben a rendszer torzulást szenvedett. Európában nincs példa a tiszta prezidenciális rendszerre, jóllehet a parlamentarizmussal való összekapcsolásának gondolata e kontinensen született.

Esettanulmány. Délkelet-Európa országai nem ismerték a tiszta elnöki kormányzat intézményét mint olyat. Mindazonáltal nyomokban megtalálhatjuk a török alkotmánytörténetben. Újabban a térség néhány országa átvett olyan alkotmányokat, melyek bizonyos mértékig egyesítik a parlamentáris kormányzást az elnöki kormányzat bizonyos vonásaival. Ez elmondható Szerbiáról és Romániáról, bizonyos mértékig Macedóniáról, Montenegróról és Bulgáriáról is, mivel ezen országok mindegyike közvetlen elnökválasztásról rendelkezik alkotmányában.
D. P.

Lásd még: parlamentarizmus

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék