g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Olvasztótégely (Melting pot)
» Meghatározás
» Etimológia
» Tárgyalás
» Lásd még

Meghatározás. Mint az asszimiláció egy sajátos formája, az olvasztótégely a csoportok közötti viszonyok észak-amerikai verziójaként határozható meg (Newman, 1973). A keveredésnek ('amalgamation') nevezett jelenség az alábbi formát ölti: A+B+C=D, ahol A, B és C a társadalomban jelenlévő különböző karakterű csoportokat jelöli, illetve a D utal a végeredményként mutatkozó kulturálisan és etnikailag is új csoportra, amely lényegesen különbözik az eredeti csoportoktól.

A kifejezés eredete. A kifejezést először az Egyesült Államokban használták a 20. század elején, mint egy metaforát az amerikai társadalom felvevőképességének jelölésére, hogy képes a különböző eredetű népcsoportokat egy új nemzetté olvasztani.

Tárgyalás. Az Egyesült Államokban az olvasztótégely kifejezés a 20. század első felében szinte kötelező erejű formulává vált, és utalt arra, hogy a nemzet küldetésének tekintette a különböző népcsoportok egységes amerikai nemzetté formálását. Ez annak az egyedi fejlődésnek az eredménye, hogy a legtöbb társadalomtól eltérően az Egyesült Államok társadalmát gyors ütemben, a 19. század második felében, a 20. század elején az újonnan érkezett bevándorlók alakították ki, akik mint gyarmatosítók, behurcolt, majd felszabadított rabszolgák, kalandorok, kitelepített fegyencek vagy menekültek érkeztek. A krédóként használt olvasztótégely lényegét egy 1908-as, a Broadway-n elterjedt sláger fejezi ki: "Amerika Isten olvasztótégelye [a 'God's crucible' átvitt értelemben tűzpróbát is jelent], melyben az európai nemzetek egybeolvadnak és megújulnak! Itt áll a jónép, látom őket Ellis Island-nél, itt álltok ötvenesével, ötven nyelvetekkel és ötven történettel, ötven gyűlölettel és vetélységgel. De nem lesz ez már így tovább, az isten tüzei fognak benneteket - németeket, franciákat, íreket, angolokat, zsidókat és oroszokat - egybeolvasztani!" (Teremti Isten az amerikait. In: Zangwill, 1933.) Akkor úgy tűnt, hogy az Európa számára oly sok problémát okozó nemzetállami megosztottság a keveredés révén elkerülhető. Ugyanakkor nem volt egyértelmű a fogadókészség az olyan csoportokkal szemben, mint az őshonos indiánok, a zsidók, feketebőrűek, az ázsiai származásúak, vagy akár az ír katolikusok. A faji és etnikai alapú diszkrimináció és szegregáció komoly akadályokat gördített az olvasztótégely eszméjének megvalósulása elé. Ez az oka annak is, hogy némely szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy ez a forma nem írja le megfelelőképpen az Egyesült Államokban meglévő domináns-szubdomináns viszonyokat (Schaeffer, 1983). Az olyan jelenségek, mint például a Black Power, egyenesen az olvasztótégelynek mint etnopolitikának a végét jelzik, mivel léteznek olyan kultúrák, amelyek határozottan megkülönböztetik magukat.
Milton Gordon (1964) amellett érvelt, hogy több lehetőség is kínálkozik az Egyesült Államok etnikai viszonyainak leírására. Az anglo-konformitás és a kulturális pluralizmus mellett az olvasztótégely a harmadik megoldás, amelynek szervezőelve a teljesen új kulturális és biológiai ötvözet, amelyben az Egyesült Államok mindegyik etnikai csoportja részt vesz, ám mégis csupán korlátozott jelentősége van az amerikai tapasztalatban. Kiemeli továbbá, hogy jogos az amerikai dilemma elmélete, mely szerint mély feszültséget fedezhetünk fel az USA létét meghatározó értékek és a valóságban a domináns kultúrának a kisebbségekhez való viszonya között (Robertson, 1977).
Furnivall (1956) szerint az olvasztótégely alternatívája a plurális társadalom, vagyis amely esetben a különböző csoportok egymás mellett élnek, de nem keverednek. Másfelől vitatható az is, hogy az olvasztótégely mintája használható-e más esetekben is. Szólnak érvek amellett is, hogy nemcsak az USA az egyetlen példa. Az olvasztótégelyre sikeres példa az az összeolvadási folyamat, ami az egyik polinéziai szigeten a Bounty legénységének nevezetes lázadása után (1790) ment végbe (Kuper, 1985). Ez azonban meglehetősen marginális példa. Találóbb eset Mexikó, ahol egy új mesztic társadalom jött létre, miután a spanyol, az indián és bizonyos mértékig a feketebőrű lakosság olvadt össze egy új kultúrába. Ám ha ezt - és más hasonló példákat - elfogadjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy számos nemzetállam, így akár Franciaország és Olaszország is hasonló egybeolvadás révén alakult ki, de Kelet- és Közép-Európa országait is tekinthetjük a melting pot példáinak. Éppen ezért meggyőzőnek tűnik, hogy ne csak az Egyesült Államok maradjon az olvasztótégely, a 'melting pot' egyedüli példája.
P. A.

Lásd még: asszimiláció, diszkrimináció, multikulturalizmus

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék